A víz (lat. aqua) a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O (dihidrogén-oxid). Olvadáspontja: 0 °C, forráspontja: 100 °C 101,3 kPa nyomáson. Egészen -48 Celsius fokig túlhűthető.[5]. A „víz” megnevezés általában a szobahőmérsékleten folyékony állapotra vonatkozik, szilárdhalmazállapotban jégnek, légnemű halmazállapotban gőznek nevezik. Dipólusmolekulák alkotják. A víz egy amfoter vegyület, ami azt jelenti, hogy viselkedhet savként és bázisként is.
A víz mikor megfagy a térfogata is megnő.
A jégnek kisebb a sűrűsége ezért úszik a víz tetején.Következménye:kőzetek aprózódása.A víz szétfeszíti a követ.
A Föld felszínén több mint 70%-át víz foglalja el,ennek 18%-ka képes emberi fogyasztásra.
Kísérlet:
1.A vízbe teszünk cukrot,egy idő múlva feloldódik.
2.Ha a vízbe teszünk sót az meggátolja a fagyást.
3.A hideg sós vízbe belelógatunk egy cérnaszálat akkor a sókristályok rátapadnak a cérnára.